|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 65 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Cselényi László 2006. november 8.Januártól indul a Duna Televízió regionális „stúdiója” Sepsiszentgyörgyön, erősítette meg Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Erről is tárgyalt a napokban Cselényi László, a Duna TV elnöke Kereskényi Áronnal, a sepsiszentgyörgyi Aktív TV igazgatójával. Demeter azzal indokolta az új regionális stúdió tető alá hozását, hogy székelyudvarhelyi társa „2000-től folyamatosan mellőzte Háromszéket” a Dunának készült hírösszeállításokból. /Domokos Péter: Régiós Duna-egyensúly. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2007. február 9.Az erdélyi egyetemisták közt is a Duna Televízió a legkedveltebb, 37 százalékkal, a sorban következő RTL-t csak 12 százalék jelölte meg. Várakozáson felülinek nevezte Cselényi László, a Duna Televízió elnöke annak a felmérésnek az eredményét, amelyet a Kárpát-medence valamennyi országára kiterjedően végeztek a Duna Televízió megrendelésére, a nézettséget vizsgálva. „Mi vagyunk a vezető televízió mindenhol a határon túli magyarság körében, de különösképpen Erdélyben” – jelentette ki az elnök. A Duna Televízió a Kárpát-medence második legnézettebb magyar nyelvű csatornája, az első az RTL-Klub, alig 1 százalékkal előzve meg a Dunát, a harmadik a TV2, negyedik az M1 (Magyar Televízió). Romániában viszont a Duna Televízió vezet 26 százalékkal az RTL-Klub 19,17 százalékával szemben. Az M1 és M2 nézettsége Romániában 8-9 százalék. /Gergely Edit, Guther M. Ilona: Erdélyben a Duna a kedvenc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2007. február 24.A POLÍSZ című budapesti folyóirat februári száma közölte többek között a Kárpát-medencei Keresztkötések Konferencia előadásait. A Népújság az erdélyi Mezőséggel és kiemelkedő személyiségeivel foglalkozó írásokból tallózott. „Tudja-e, uram, hogy a sztálini román nemzeti proletárdiktatúra által kitagadott, mindenéből kifosztott és kisstílű csirketolvajok júdáspénzért elmakogott rágalmai alapján halálra ítélt író, Wass Albert írta meg az erdélyi román paraszt apoteózisát?” (Cselényi László). Nagyercsén már csak Karcsi bácsival lehet magyarul beszélni. Ő a gondnok és a harangozó. (Bálint Zsigmond). Kövesdi Kiss Ferenc gyakran hangoztatta: Édesanyám mind az öt fiát hazaimádkozta. Egész életén át magyar, református és lévita volt. Valamennyi politikai rendszer fényes állásokkal kínálta meg. Mindegyiket elhárította. Ehelyett tanított Maroskeresztúron, Székelyföldváron, Brailán, Ákosfalván, Szentgericén. Osztatlan iskolákban 80-90 gyermeket. Irányította a faluközösségeket, dalárdákat szervezett, tánccsoportokat alakított. Istentiszteleteken szolgált, és temetett. (Papp Vilmos). Egyetlen völgy, a Füzes mente három jeles személyt indított útjára, alig tíz km-es távolságra egymástól: Vasasszentgotthárdon volt Wass Albert birtoka, Katonában született Barcsay Jenő szentendrei festő, és Pusztakamaráson született Sütő András. Ugyanitt van Kemény Zsigmond író sírja is. (Vetési László) A konferencián Székely András Bertalan nyitotta meg Gálfy-Bódi Tamás Marosvásárhelyről Budapestre áttelepült festőművész kiállítását és megköszönte Kilyén Ilka színművésznőnek a versekkel való közreműködését. /(bölöni): Jajszavak a szórványból. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./2007. április 16.Egy ideig nem lesznek kolozsvári élő bejelentkezések a Duna Televízióban. A televízió korábbi kolozsvári élő műsorait szolgáltató Videopontes stúdió ugyanis nem írta alá az élő bejelentkezésekre vonatkozó szerződést. „A kolozsvári adások szolgáltatásáról szóló szerződést a Duna Televízió bontotta fel velünk, amikor megkérdezésünk nélkül arról döntött, hogy a Világunk című műsort beolvasztja a reggeli műsorba, délutánonként pedig csak válogatást közöl a reggeli műsorból – jelentette ki Marius Tabacu, a Videopontes stúdió igazgatója. – A mi szerződésünk a péntek délutáni műsor szolgáltatására vonatkozott. ” Marius Tabacu, elismerte hogy anyagi vonatkozásai is vannak a kérdésnek. A Világunk pénteken délután sugárzott 45 perces kolozsvári műsoráért 350 ezer forintot fizetett a Duna Televízió. Úgy vélte, a most felajánlott bejelentkezésenkénti 40 ezer forintos keretből nem lehet műsort készíteni. „Jó ideje veszteségesen működik a cég, saját pályázatok által próbáljuk pótolni a hiányzó pénzt” – magyarázta Marius Tabacu. A Videopontes stúdió munkatársainak a kényelmi szempontjaival magyarázta Cselényi László, hogy a kolozsvári bejelentkezések dolgában nem tudtak még megállapodni. „Sajnálom, mert a Videopontes régi, kipróbált partnerünk – jegyezte meg a Duna Televízió elnöke –, de nemcsak belőlük áll a világ. ” A határon túli élő jelentkezések ügye nem problémamentes. A Duna Televízió híradója közölte, hogy ellehetetlenülhet határon túli tudósítóinak munkája, mivel a Szülőföld Alap nem vállalja át az élő adások sugárzását biztosító optikai kábeles összeköttetés finanszírozását. Cselényi hozzátette, a múlt héten ennek ellenére aláírták a májusban lejáró szerződés meghosszabbításáról szóló elvi megállapodást a kábelszolgáltatást nyújtó Magyar Telekom Részvénytársasággal. /Gazda Árpád: Búcsú Kolozsvártól? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./2007. április 17.„Furcsállom, hogy a nyolcmilliárd forintos költségvetéssel rendelkező Duna Televízió úgy véli, problémáit annak a Szülőföld Alapnak kell megoldania, amely 2,2–2,3 milliárd forinttal gazdálkodik, és hét ország magyarságát támogatja” – jelentette ki Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. A kábelt a Magyar Telekom Rt. fektette le, bérleti díját viszont eddig a Szülőföld Alapba beolvasztott Illyés Közalapítvány fedezte. Májusban jár le az optikai kábel bérlésére vonatkozó szerződés, a Duna Televízió arról számolt be, hogy ellehetetlenülhet a határon túli tudósítók munkája, ha a Szülőföld Alap nem finanszírozza a kábel bérlésének a költségeit. A Duna Televízió vezetője, Cselényi László jelezte, akkor sem mondanak le az erdélyi élő közvetítés lehetőségéről, ha a költségeit a Duna Televíziónak saját forrásaiból kell kigazdálkodnia. /Gazda Árpád: Ki fizeti az optikát? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./2007. április 18.A magyar kormány pénzelvonása érinti a közszolgálati médiát, többek között a Duna Televíziót is. Kevesebb pénz jut a határon túli stúdiók működtetésére. Kolozsvárról egyelőre nem lesz élő kapcsolat, a helyi Videopontes stúdió nem írta alá az új szerződést, mert Marius Tabacu stúdióvezető szerint sokkal kevesebb pénzt kínálnak a műsorgyártásra. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke cáfolta a karcsúsítás hírét. Ugyanakkor a határon túli magyar munkatársak Budapesten tartott ülésén Cselényi László elismerte, hogy ellehetetlenülhet a Duna Televízió határon túli tudósítóinak munkája, mivel a Szülőföld Alap nem tudja átvállalni az optikai kábeles összeköttetés finanszírozását. Az Autonómia csatorna a Duna Tv kebelében pénz hiányában már új műsort nem készít, csupán a régieket ismétli meg. Egy magát megnevezni nem akaró tévéalkalmazott elmondta, hogy már azért is komoly belső konfliktusok vannak, ha valamelyik műsorkészítő például Tőkés Lászlót szeretné adásba hívni. Az RMDSZ vezetői emiatt már nemcsak a Duna Tv elnökénél tiltakoznak, hanem magyar kormánykörökben is nyomást próbálnak gyakorolni, hogy az erdélyi magyar nemzeti oldal jelesebb képviselői, Tőkés László, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt és mások ne kerülhessenek műsorba. Legutóbb az utolsó pillanatban állították le dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász meghívását a Duna Televízió egyik műsorába. /Megélhetési gondok a Duna Televízióban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 18./2007. április 27.A Duna Televíziót önökért hozták létre, de a 15 évvel ezelőtti viszonyrendszer változik, olyan műsort kell készíteni, ami a Magyarország határain belül élőket is érdekli – fogalmazott Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kolozsváron, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezte közönségtalálkozón. Kifejtette, a látszat ellenére nőtt a határon túli magyarok kultúrája, mindennapjai iránti érdeklődés, ezt igazolja a növekvő nézettségi mutató, a felmérés szerint eddigi nézettsége csúcsán van az adó. Az Autonómia csatorna a Duna tévé évekkel ezelőtti nézettségét tudhatja magáénak, a tervezett Unió csatorna azonban valószínűleg csak internetes változatban és nem ezen a néven fog indulni. – Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy a Duna Televízióban a határon túli bejelentkezések és riportok száma nem csökkent, sőt valamelyest emelkedett – szögezte le Cselényi. Ez nem vonatkoztatható Kolozsvárra, a kolozsvári területi stúdió szerkesztője, Maksay Ágnes közölte: míg 2002–2003-ban havonta 30–35 tudósítás készült, 2007-ben havonta mindössze 3–4 anyagra tartottak igény a budapesti szerkesztők. Élő bejelentkezés nem történt Kolozsvárról az új műsor megszületése óta, a stúdió elvi és gyakorlati okok miatt szüntette be az együttműködést a Duna Televízióval. Ami a dokumentumfilmeket illeti, Duna Tv-s megrendelésre 2002–2005 között évente 4–5 dokumentumfilmet, portréfilmet készítettek, 2006-ban egyetlen egyet, és az sem ment még adásba. /F. I. : A Duna Televízió Bűvölet-ében. Bizonytalan a kolozsvári stúdió sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2007. május 9.Gondba kerülhet a Duna Televízió, mert május 10-től ellehetetlenül a határon túli tudósítói hálózat és az élő kapcsolat az erdélyi stúdiókkal. Ekkor jár le a Magyarországot Erdéllyel összekötő optikai fényszálas kapcsolat fenntartásáról kötött szerződés a Szülőföld Alapba (SZA) olvasztott Illyés Közalapítvány és a Matáv (jelenleg T-Com) között. Cselényi László, a Duna TV elnöke jelezte: már hónapokkal ezelőtt többször megkeresték az SZA-t, és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Gémesi Ferencet, hogy kérjék a költségek átvállalását. „Két hivatalos levelet küldtem át a MeH-nek, amire öt hónapon keresztül nem voltak hajlandóak válaszolni. Most már megvan a hivatalos válaszuk is, ami úgy hangzik: nem. Vagyis nem újítják meg a szerződést” – mondta el Cselényi. Hozzátette, Törzsök Erikától, a nemzetpolitikai főosztálytól azt a választ kapta: „Nem gondolkozunk a Duna TV-ben, nem értjük, miért is van két közszolgálati televízió, de hát ez nem a maguk baja, majd mi megoldjuk. ” Cselényi furcsállja, hogy az SZA, amit a határon túli magyarság támogatására hoztak létre, miért nem tekinti a nemzetstratégia részének a Duna TV-t, amelynek alapító okirata a határon túli magyarság tájékoztatását jelöli meg fő feladatnak. Törzsök Erika a Népszavának kifejtette, ha az élő erdélyi összeköttetés közfeladat, akkor a Duna Televíziónak kell kigazdálkodnia annak ellátását. „Nagyon jó, ha Törzsök Erika a mi költségvetésünkkel óhajt gazdálkodni, viszont a költségeket soha nem a Duna Televíziónak kellett fedeznie. Az Illyés Közalapítvány nagy jótéteménye volt, hogy a határon túli stúdiókat ellátta felszereléssel. Ezentúl megteremtette az optikai szál-összeköttetést, és azt finanszírozta” – szögezte le Cselényi. A Duna TV elnökének tájékoztatása szerint a médium 2 milliárd 800 millió forintot költhet műsoraira. Az idén a közszolgálati csatorna 700 millió forinttal kap kevesebbet, mert első alkalommal nem kapják meg az inflációt kompenzáló összeget. /Lokodi Imre: Mínusz-gazdálkodik” a Duna Televízió. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./2007. május 29.Május 28-án adták át a Magyar Művészetért Alapítvány és a Herendi Porcelángyár által adományozott Árpád fejedelem emlékdíjat Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceumnak. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, az iskola egykori diákjaként felidézte diákéveit, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, a Korunk főszerkesztője az iskola múltjának jelentősebb eseményeit vázolta fel. A díjátadást az iskola kórusának fellépése zárta, Szabadi Ildikó vezényletével. (D. I.): Árpád-emlékdíj az Apáczai Líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./2007. július 13.Erdélyország az én hazám címmel bocsátotta útjára a magyarországi Domokos Alapítvány azt a meghívót, amely nagy sokadalomba, világtalálkozóra hívja az Erdélyből elszármazottakat és az Erdély-szimpatizánsokat. A találkozót, amelynek hangsúlyozottan kulturális-fesztivál jellege lesz, augusztus 18–20-án tartják Verőcén, a Csattogó völgyben. A Szovátáról elszármazott Domokos István az egyik ötletgazda. Úgy találta: szükség lenne egy alkalomra és helyre, ahol a szétszóródott erdélyi magyarok és a velük szimpatizálók évente egyszer családias hangulatban találkozhatnak. Helyszínül azért választották Verőcét, mert a település polgármestere, az erdélyi Bethlen dinasztia egyik sarja, Bethlen Farkas lelkesedéssel karolta fel a kezdeményezést. A rendezvény fővédnöke Cselényi László, a Duna TV elnöke, a háziasszony szerepét Széles Anna művésznő tölti be. Mindketten kolozsvári kötődésűek, úgyszintén Tőkés Erzsébet is, aki szintén jelen lesz és a Házsongárd Alapítvány áldozatos munkájáról tart majd előadást. /Tatár Zoltán: „Erdélyország az én hazám” = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./2007. augusztus 18.A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából augusztus 17-én Felsőcsernátonban a Bod Péter Általános Iskola előtti téren ünnepélyes keretek között avatták fel a falu jeles szülötte, a magyarországi koncepciós perekben kétszer is börtönbüntetésre ítélt dr. Rákossy Árpád (1902–1972) jogászdoktor bronzba öntött portrészobrát, Vetró András alkotását. A szobrot talapzatát Rozin Sándor mikóújfalusi kőfaragó készítette. Az avatóünnepélyen megjelent dr. Lomnici Zoltán, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Mádi Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke, Tárnok Gyöngyi konzul asszony, a csíkszeredai magyar főkonzulátus képviselője, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, Rákossy Árpád gyermekei és még sokan mások. Bölöni Dávid, a község polgármestere dr. Rákossy Árpád példaértékű életét méltatva kiemelte, a szülőfalu lakói méltán lehetnek büszkék arra, hogy itt ringatták bölcsőjét. Fetés András ikafalvi születésű budapesti tanár, dr. Rákossy Árpád életét, munkásságát, kálváriáját ismertette, és érdemeit méltatta. Őt követően Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, a szoborállítás egyik fő kezdeményezője és Tamás Sándor parlamenti képviselő. Fetés András és Sylvester Lajos leplezte le a mellszobrot. Felolvasták dr. Sólyom László köztársasági elnök erre az alkalomra küldött üzenetét. A szoboravatást követően a jelenlevők a Bod Péter Általános Iskola egyik osztálytermében berendezett dr. Rákossy Árpád-emlékkiállítást tekintették meg. /Iochom István: Csernáton főhajtása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./2007. augusztus 20.A Kárpát-medencében egyedülálló magyar világtalálkozót tartottak a hét végén a háromszéki települések. Augusztus 19-én „szent helyszínt“ avattak a maksai Óriáspincetetőn. A maksai emlékműavató helyszíne a háromszékiek és az innen elszármazottak „szent helyeként” fogható fel immár, hiszen Székelyföldnek az együvé tartozás szimbólumának kell lennie a továbbiakban – fogalmazott Demeter János. Első ízben szervezte meg a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját Kovászna megye közel hatvan települése, több mint négyszáz különböző programmal fogadták a vendégeket. Ojtozban az 1917. augusztusi csata emlékműve hasonmásának avatóján megjelent dr. Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke. A házigazda községekben és városokban három helyszínen tartott istentiszteletet Tőkés László nagyváradi református püspök. A sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglő két estén keresztül színészkocsmává változott, ahol a helybeli és a határokon túlra szakadt háromszéki művészek gyűltek össze. /Domokos Péter: Összefogtak Háromszék hazatérő világpolgárai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Több ezer ember vonult augusztus 19-én az Óriáspince-tetőre, hogy részt vegyen a világtalálkozó egyik legfontosabb eseményén, az alkalomra készített emlékmű avatásán. A védnökök nevében szóló Markó Béla Tamásit parafrazálva mondta: azért vagyunk a világon, hogy megkeressük és megtaláljuk a helyet. Demeter János ötlet- és házigazda nyitotta meg az ünnepi felszólalások sorát.,,Mi, háromszékiek, bárhol is élünk a világon, ennek a földnek köszönhetően vagyunk egyediek, sajátságosak” – mondta a szónok. Markó Béla felidézte a hazát kereső és találó honfoglaló magyarok és Szent István példáját, aki tudott hazát építeni, tartós állami berendezkedést kialakítani. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke kijelentette: nekünk, bármennyire is korszerűtlen, még fáj a trianoni diktátum. Van, mire szerényen büszkék lennünk, például arra, hogy szükségét érezzük annak, hogy itt vidáman együtt legyünk. /Ferencz Csaba: A megtalált szülőföld (Emlékműavató az Óriáspince-tetőn). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./2007. augusztus 22.Mikóújfalu napja a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának része volt. Augusztus 18-án ott ünnepelt az egész Oltfej. Előbb Cselényi László, a Duna TV elnöke tette tiszteletét, majd Tőkés László püspök szólt az ünneplő tömeghez, este pedig az Egy a nép, egy a magyar és a Veled, Uram! társszerzője, Bródy János saját szerzeményű szólóival szerzett igazi meglepetést az ezret jóval meghaladó tömegnek. Reggel a helybeli Nagykürt ‘95 fúvószenekar ébresztette a lakosságot. Mikóújfalu mellszobrot akar állítani Fejér Ákos testnevelő tanárnak, aki huszonegyezer kilométert kerékpározott egykori tanítványaival Európában és Kis-Ázsiában, s akinek ez alkalommal nyitották meg retrospektív kiállítását a nevét viselő iskolában. Tőkés püspök, mert Árpád éve van, az egykori brassói ledöntött Árpád-szobor egy darabkáját adta át mint az együvé tartozás ereklyéjét, szorgalmazta a magyar összefogás szükségességét, és elmondta, hogy Bihar megyéből a rendszerváltás utáni években a hetvenezer magyarból húszezer elvándorolt! /Kisgyörgy Zoltán: Cselényi, Bródy és Tőkés Mikóújfaluban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./2007. december 12.Első alkalommal osztották ki a Budapesti Román Kulturális Intézet kulturális nívódíját és média-díját. A Duna Palotában december 11-én tartott rendezvényen a média-díjat Cselényi László, a Duna Televízió elnöke vehette át, az indoklás szerint a közszolgálati csatorna kulturális sokszínűsége érdekében kifejtett munkájáért. Az elismerés szól a Duna Televízió azon tevékenységének is, amely elősegíti a toleranciát. Szintén média-díjban részesült Simon Eva, a gyulai Foaia Noastra című folyóirat főszerkesztője. /Kitüntették Cselényit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./2007. december 18.Tizenöt éves a Duna Televízió. Az évforduló alkalmából gálaműsort tartottak Budapesten, a Nemzeti Színházban. Közjogi méltóságok, neves közéleti személyiségek, diplomaták, művészek is megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt. Sólyom László köztársasági elnök szerint a magyar nemzetet több országban élő, több központú, regionális, kulturális nemzetként kell felfognunk. Ezért még fontosabb a Duna Televízió hivatása, közvetítő szerepe, hiszen a nemzettudatnak legalább annyira szüksége van a határon túlról az anyaországba irányuló információra, mint az innen kifelé közvetítettre. A Duna TV ebben az értelemben világadó. Küldetése egyértelmű: az összmagyarság szolgálata, az összetartozás erősítése. Cselényi László, a műholdas közszolgálati csatorna elnöke úgy vélte, hogy a Duna Televízió túl van a gyermekbetegségeken. Az elnök szerint a Duna Tévé példát mutat közszolgálatiságból. Az elmúlt másfél évtizedben nem távolodott el alapvető céljától. „A körülmények változtak csupán. Az induláskor a határon túli magyarság ünnepelte a csatornát, hiszen szinte csak így jutott el hozzájuk az anyaország kultúrája. Ma már, a kábelrendszernek köszönhetően, egy egyszerű erdélyi család is számos magyarországi csatornát nézhet, ezek között az élen lenni nagy dicsőség. Statisztikai adatok igazolják, hogy a legnépszerűbb hazai kereskedelmi tévék is mögöttünk vannak a határon túli rangsorban. Ezenkívül a hazai nézettség is megnőtt, sokan a Duna Televíziót tartják a közép-európai kultúra egyik legfontosabb közvetítőjének. ” /B. D. : A világ magyar tévéje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./2008. február 9.Az Erdélyből elszármazottak és az Erdély iránt elkötelezettek második világtalálkozóját szervezik meg idén nyáron a magyarországi Verőcén. A csíksomlyói Szűz Mária oltalmába ajánlott háromnapos rendezvényre június 27–29-én a Duna-kanyar Csattogó völgyében kerül sor, a műsorban koncertek, népi együttesek, társulatok fellépése, játszóház, mesemondás, különféle előadások szerepelnek. A program fővédnöke Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. A fesztivál látogatottságát nyolc-tízezer főre becsülik (tavaly mintegy hatezren voltak, Amerikától Ausztráliáig), több száz személyt a helyszínen is el tudnak szállásolni. A találkozó hivatalos honlapja a www.erdelyhon.hu. /Erdélyiek fesztiválja Verőcén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./2008. július 1.Erdélyből elszármazottak fesztiválját tartották június 27-29-e között Verőcén Erdélyország az én hazám címmel „Az erdélyi magyarok hazaszeretetét nagyra becsülöm, és példaértékűnek tartom” – hangoztatta az háromnapos fesztivál megnyitó beszédében Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, a rendezvény fővédnöke. A verőcei Csattogó-völgyben immáron második alkalommal tartották az Erdélyből elszármazottak és Erdély sorsáért elkötelezettek második világtalálkozóját. Kocsis István történész, író a Szent Korona misztériumáról és tanáról beszélt. Üde színfoltot jelentettek a székelyföldi néptánccsoportok előadásai. Színvonalas előadást mutatott be a Budapesti Székely Kör néptáncegyüttese is, amelynek tagjai szinte kizárólag Erdélyből elszármazott művészek. /Nagy B. István: A megtartó erő szimbólumai. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./2008. szeptember 9.Szeptember 11-re halasztotta döntését a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége arról, hogy pályázat kiírásával vagy automatikus meghosszabbítással további négy évre Cselényi László jelenlegi tévéelnökre bízzák a Duna Televízió elnökségét. /Lokodi Imre: Bizonytalan Cselényi sorsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2008. szeptember 29.Elnöki mandátumának jövő februári lejárta után további négy évig irányíthatja a Duna Televíziót Cselényi László, erről döntött a köztelevíziót felügyelő közalapítvány kuratóriuma. A hivatalban lévő elnök egy vokssal kapott többet az újrázáshoz szükséges 24-nél, egy szavazat érvénytelen volt, míg nyolcan amellett foglaltak állást, hogy ne hosszabbítsanak. Veres László, a közalapítvány ellenőrző testületének elnöke közölte, hogy az ülésen incidens történt. Az ÚMSZ megkeresésére Cselényi László tagadta, hogy botrány lett volna a kuratóriumi ülésen. A tévéelnök nem kívánta kommentálni azt, hogy a Fidesz kurátorai nem rá adták voksukat. Szőcs Géza kurátor is Cselényi ellen, vagyis a pályáztatás mellett szavazott. /Lokodi Imre: Duna Televízió: elnök marad Cselényi László. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2009. június 29.Június 27-én és 28-án rendezvénysorozattal idézték fel Sütő András emlékét barátai és tisztelői, Marosvásárhelyen, illetve a szülőfalujában, Pusztakamaráson. A Sütő András Baráti Társaság tagjai az első napon marosvásárhelyi református temetőben megkoszorúzták az író sírját, majd Gálfalvi Zsolt kritikus mondott beszédet. A rendezvény a Bernády Házban folytatódott. Nagy Pál, a Sütő András Baráti Társaság elnökének moderálásával jeles magyarországi, felvidéki és erdélyi irodalmárok, közéleti személyiségek és politikusok osztották meg a hallgatósággal az író személyiségéhez, életművéhez kapcsolódó gondolataikat. Csoóri Sándor Beszélgetések és álmok című prózáját olvasta fel, kiemelve azt az alapgondolatot, miszerint a „trianoni mocskos ügynek” mai napig tartanak a következményei, és hiába az uniós tagság, megoldás még nem született a kisebbségi lét számára. A tudományos ülésszak előadásai után a marosvásárhelyi színház Tompa Miklós társulatának tagjai előadtak egy részletet Sütő Káin és Ábel című drámájából, Kilyén Ilka színművész pedig az Ugató madár című darabból kiragadott monológot. Végezetül levetítették a Duna televízió Sütő Andrásról készített portréfilmjét. A pusztakamarási református templomban Demeter József szászrégeni lelkész kiemelte, Sütő András minden egyes művében, nyíltan vagy metaforikusan, de jelen van a helyben maradás gondolata. Oroszhegyi Attila Zsolt helyi lelkész elmondta: az idelátogatók gyakran megcsodálják a templom díszeit, az Isten házából azonban épp a gyülekezet fogyatkozott meg. A reformátusok lélekszáma a faluban 136 fő, a létszám pedig egyre apad. A Révkomáromból érkezett Aranyosi Zsolt diák mondta el Sütő: Te leszel az angyal című rövid írását. Tanára, Jókai Tiborné elmondta, hogy az ifjú tehetség ezzel a prózával nyerte meg idén a rangos rimaszombati Tompa Mihály országos vers- ás prózamondó versenyt. Vetési László lelkész, szórványügyi előadó kiemelte, a Mezőség rengeteg nagy egyéniséget adott a magyarságnak, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Mezőség megmaradjon. Pusztakamaráson a szülői ház tornácán Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi közíró tartott személyes élményekkel átitatott előadást azokról az időkről, amikor a szentgyörgyi színház igazgatójaként csaknem az összes Sütő-drámát műsorra tűzhette. /Sándor Boglárka Ágnes: A jövő feladata megőrizni a Mezőség magyarságát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./ A felszólalók közül Dobos László pozsonyi író történelmi szempontok alapján beszélt, míg Szakolczay Lajos budapesti irodalomtörténész és Lázok János, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tanára, Sütő-kutató elsősorban stilisztikailag elemezte az író életművét. Markó Béla emlékeztetett, Sütőnek volt 1989 előtt magyar nyelvterületen a legnagyobb kultusza. Utána úgy tűnt: mindez nem annyira elsőbbségi kérdés, hiába a Sütő András-i dráma, rövidpróza, regény, mondandó és mondat. Ma azonban újra szükség van az életmű jó értelemben vett kultuszára. Ahogy az ő közéleti szerepvállalásának kultuszára is. Megszólalását kényszerhelyzet szülte, ő az itthon maradott, áldozatvállaló emberek közé tartozott. Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke bejelentette, ősszel bemutatják a tizenkét órás dokumentumfilmet az 1990-es márciusi eseményekről. Felvállalták a Sütő Andrásról elnevezett utcanév megadásának és az író marosvásárhelyi szobra felállításának megoldását is. Ablonczy László elmondta, tizenhat fejezetes sorozatot állított össze Sütő Andrásról, aki jelenleg nincs a magyarországi tanmeneti és nemzetmeneti gondolatban. Pedig ő Bethlen Gábor-i magasságból és mélységgel nézte a magyarságot. Elmondhatatlan dráma volt az élete. Miközben folyt a lapítás, ő az életét tette a tisztességre. És most egy bibliográfiás senkiházi mocskolódik az életével az interneten, tette hozzá. Cs. Nagy Ibolya a Káin és Ábel című, emberi ősállapotokat tükröző tudatdrámát elemezte behatóan. Végül Pálfy G. István beszélt az általa és Cselényi László által 2001-ben készített Sütő András-dokumentumfilmről. Levetítették a Történelmet hazudni nem lehet című film félórás részletét. /Nagy Botond: Történelmet hazudni nem lehet… Sütő András-emléknap. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./ A bibliográfiás senkiházival Kuszálik Péterre célzott.2009. december 7.Megsértette a december 5-én reggel 7-kor kezdődő romániai választási kampánycsendet a Duna Televízió. Az Erdélyben is nagy nézettségű, budapesti magyar közszolgálati adó december 5-i esti híradója közölte: az RMDSZ álláspontja az, hogy a romániai magyaroknak Mircea Geoanára, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjére kell szavazniuk december 6-án, vasárnap. A bemondó ismertette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács álláspontját is, amely szerint a magyaroknak lelkiismeretük szerint kellene szavazniuk. Az összeállításban megszólal Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki szerint „vasárnap a romániaiaknak Traian Basescu, illetve a demokrácia és a jogállam között kell választaniuk”. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint a Duna Televízió kampánycsend-sértést követett el. „Ez ellen azonban mi nem tehetünk semmit, hiszen a román audiovizuális törvény magyarországi licencű adókra nem vonatkozik” – magyarázta. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke szerint az általa vezetett intézmény „csupán a kötelességét tette”, amikor tudósította nézőit az RMDSZ állásfoglalásairól. /Kampánycsendet sértő Duna. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2010. január 30.A Duna Televízió a legkedveltebb és legnézettebb ErdélybenA magyar és román nyelvű kereskedelmi csatornákat is megelőzve szilárdan őrzi vezető helyét a Duna Televízió az erdélyi televízió-szektorban – derült ki a Duna Televízió Zrt. megrendelésére a független Outdoor Media Audit Kft. által, 2009. november 11. és 2009. december 23. között, az erdélyi magyarság körében végzett reprezentatív, személyes megkeresésen alapuló kérdőíves felmérésből. A kutatás eredményeit a Duna Televízió elnöke, Cselényi László és Katona Erika stratégiai igazgató Gyergyószentmiklóson jelentette be a sajtó képviselőinek. A Nemzet Televíziója munkatársai január 28-án érkeztek a Gyergyói medencébe, azzal a céllal, hogy az erdélyi közönséggel találkozhassanak. „Számunkra nem a tiszavirág-életű, politikai szóvirágok a fontosak, hanem egyéb: a nemzeti együvé tartozás, a közös szellemi égbolt, a magyar kultúra, bárhol is éljünk a világon” – fogalmazott Cselényi László. Katona Erika stratégiai igazgató kiemelte: a legfontosabb, legtárgyilagosabb és leghitelesebb hírforrásnak erdélyi magyar nézőink a Duna Televíziót tartják. „Hihetetlen büszkeséggel tölt el minket, hogy a felmérés szerint a Duna Televízió a legkedveltebb csatorna Erdélyben, hiszen nemzeti intézményként az a feladatunk, hogy tájékoztassunk, kulturális értékeket közvetítsünk, ami által összekötő kapocs lehetünk a világ magyarsága számára” – mondta Katona Erika. A stratégiai igazgatója elmondta, hogy az Outdoor Media Audit Kft. reprezentatív kutatása bizonyította: a Duna Televízió érte el a legnagyobb közönségarányt Erdélyben a televíziók között, az erdélyi magyarság a Duna Televízió nézésére szánja a legtöbb időt naponta. Hozzátette: a szektorban a Nemzet Televízióját tartják a legigényesebb nemzeti kulturális csatornának. A felmérés kimutatta, hogy a vallásos értékeknek is a Duna Televízió kedvez leginkább. Az erdélyi közönség pedig a közszolgálati csatornák közül a Duna Televíziót tartotta a legfiatalosabbnak, ráadásul az adatok szerint az igényes kulturális műsorkínálat is lehet vonzó a fiatalok számára. Herczeg Dóra Duna Tv. Forrás: Erdély.ma 2010. március 29.Bál a színházértHajnal felé forrósodott fel igazán a hangulat, amikor az Autóstop együttes és Koszorús Kálmán játékára szinte mindenki a porondon ropta a táncot a pezsgő mulatságon, amelyet a színházi világnap előestéjén szervezett a Székely Színház Egyesület a Tompa Miklós Társulat művészi munkájának további támogatására. Amint az esten kiderült, válságos időben is vannak jó barátai a színháznak, bár jelentőségéhez mérten lehetnének többen is. Hisz ahogy a bál díszvendége, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke fogalmazott, az iskola és a templom mellett a színház is ugyanolyan fontos tartópillére a nemzetiségi létnek. Ezért kellene minden művészetet kedvelő embernek tisztelegnie a színészek előtt, akik sokszor nehéz körülmények között végzik munkájukat – hangsúlyozta Kelemen Hunor kultuszminiszter, a bál védnöke, aki ígéretet tett, hogy a marosvásárhelyi közönség a 2012–13-as évadot egy szépen felújított színházban fogja elkezdeni. Ami pedig a második alkalommal megszervezett színészbált illeti, Bajtai Erzsébet, Füzes Oszkár bukaresti nagykövet neje megígérte, hogy támogatni, gondozni fogja ezt a szép hagyományt, amely fontos szerepet tölt be az anyanyelv megőrzésében. A nagykövet asszony gratulált Kilyén Ilkának, a Székely Színház Egyesület elnökének, aki a bált megelőzően vette át Kolozsváron a Pro Cultura Hungarica és a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetéseket. Nagy István műsorvezető a Tompa Miklós Társulat művészeit hívta színpadra, akik a költők nyelvén beszéltek a színházról, majd a Tiberius vonósnégyesnek tapsolt a közönség. Az elkomolyodó hangulatot egy Gruppenhecc-jelenet oldotta fel, azt követően a színház művészei bizonyították sokoldalú énekesi, táncosi tehetségüket operett-jelenetekkel, pergő csárdással fűszerezve a hangulatot, amit kiegészített a kolozsvári Belloni mester galambot és nyulat varázsló bűvészmutatványa, majd a Bekecs táncegyüttes lélekből előadott fergeteges tánca is. A bálanyát Szélyes Ferenc kérte fel a nyitótáncra, a színházi világnap üzenetét Balázs Éva színművésznő tolmácsolta a közönségnek. Miközben a gazdagon megrakott asztalokon az Anna Panzió kínálta a finom falatokat, a táncporondon a jótékonysági bál fontos pillanata, az aukció is elkezdődött. Bár sokan ajánlották fel alkotásaikat, a vásárlókedvet a válság befolyásolta, s így nem mindenik munkának került gazdája. Kellemes színfoltja volt a bálnak Albert Attila, a Bioeel vezetőjének ajándéka. Az ötszáz euróval járó nívódíjat az idén Berekméri Katus vehette át, akinek "sokoldalú, elhivatott, lelkes és a közönség tetszését elnyerő munkájáról" a társulatvezető, Kövesdi István mondott laudációt. Megválasztották a bál szépét is, s a legmutatósabb hölgynek járó címen Fodor Piroska és Ritiu Ilka osztozott. A Székely Színház Egyesület Maszk- díját színpadi alakításaiért Balázs Éva művésznőnek adták át, s a szervezésben kifejtett értékes munkájáért Nagy Istvánné Fodor Piroska, Bányai Kelemen Barna és Szabó Annamária kapott elismerő oklevelet. Volt tombola és párkereső tánc, és jó hangulat, kellemes beszélgetések, alkalom, hogy a résztvevők megszólítsák kedvenc színészüket. Gratulálunk a fellépő színészeknek, elnézésüket kérve, hogy mindenikük nevét nem soroltuk fel, és a szervező Székely Színház Egyesületnek, amely ily módon próbálja a Tompa Miklós Társulat évről évre fogyó költségvetését pótolni, s a szponzoroknak is, akiknek Nagy István mondott köszönetet. Reméljük, hogy jövőre is lesz színészbál népesebb részvétellel, nagyobb adakozási kedvvel, hisz a színház a miénk, s ha azt akarjuk, hogy megmaradjon, megnevettessen és elgondolkoztasson, hogy tartalmasan szórakoztasson, akkor szeretni, támogatni kell. Bodolai Gyöngyi. Forrás: Népújság (Marosvásárhely) 2010. május 24.Kopjafa emlékeztet a lemészárolt csángókraTürkösön a Nemzet Televíziója barcasági csángó hősök és ártatlan áldozatok emlékére állított kopjafát. 1848 decemberében Hétfaluban félszáz határvédő csángót mészároltak le a román népfelkelők. Aki foglalkozik egy kicsit a helytörténelemmel, és az itteni emberekkel beszélget, rögtön tapasztalja, hogy a negyvennyolcas forradalom idején ártatlanul lemészárolt 51 ember a halála a mai napig megrendíti a barcaságiakat. Emellett a televíziónál múlékonyabb műfaj nincs, ugyanis az együtt pereg el az élettel, az idővel. Persze mi is szeretünk nyomokat hagyni, úgyhogy ezért hagytuk itt emlékezetül ezt a kopjafát, de ennél egyébként mindenki számára fontosabb az, ami a templom mögött folyik, a kertben. Az az ünnepség, ahol az emberek boldogan vannak együtt velünk – jelentette ki Cselényi László elnök. Magyarország bukaresti nagykövete is ott volt a Duna Televízió által állított kopjafánál. Azt mondta: ha csak teheti, nem használja a szórvány kifejezést. - Én úgy gondolom, hogy bármekkora lehet egy magyar közösség, ha magyar és közösség, akkor nem annyira fontos a létszám. Azon kívül mindig bízom benne, hogy ez a létszám gyarapodik. Az utóbbi időben több, úgynevezett szórványtelepülésen láttam, hogy több a gyerek, több a magyarul tudó, több a magyar iskolába járó. Jó, legyen szórvány, de a szórványból idővel lehet erős, masszív közösséget csinálni – vélekedett Füzes Oszkár nagykövet. Duna TV Erdély.ma 2010. június 10.Szőcs Géza pályája és tervei - A meglepetésemberA legfontosabb parlamenti és kormányzati kultúrpolitikusi pozícióra is szépírót delegált a Fidesz-KDNP: az Országgyűlés kulturális bizottságát L. Simon László vezeti, és Szőcs Géza lesz a kulturális államtitkár. Külön érdekesség, hogy a magyar irodalmi hagyománytudatban periferikus neoavantgárd mindkettejüket megihlette (akárcsak az Országgyűlés egy másik íróját, Kukorelly Endrét). A jelek szerint a mozgalomnak összehasonlíthatatlanul jobbak a politikai, mint az irodalomtörténeti pozíciói. Az új kormány tisztviselői közül alighanem Szőcs Géza életpályája a legfordulatosabb, az ő személyisége a legbonyolultabb, s kinevezése, noha voltak jelei, politikai értelemben a legmeglepőbb. És minden bizonnyal ő az, akinek alkatával a legkevésbé fér össze a közhivatalnoki státusz. Fontos politikai versek írója, bátor politikai ellenálló, mi több, gyakorló politikus is volt, ez utóbbi azonban nem Magyarországon, hanem Romániában, az RMDSZ alelnökeként és szenátoraként. Kolozsvári évek 1953-ban született Marosvásárhelyen. "Egy ideig marosvásárhelyi nagyszüleim neveltek, olyan családban, ahol rengeteg természetjáró ember volt. Én meg valahogy belenőttem ebbe. Ilyen szempontból nem számítok urbánusnak" - meséli egy interjújában. Szocializációjának és egész későbbi életének azonban Kolozsvár a meghatározó színhelye. Gyermek- és kiskamaszkorát intenzív olvasással-tájékozódással múlatta, 15 éves korában már határozott véleménye volt a prágai tavasz eltiprásáról. A Heti Válaszban megjelent visszaemlékezése szerint az erdélyi magyar közhangulat messze nem állt egyértelműen Csehszlovákia mellett: haragudtak az "utódállamokra", különösen Csehszlovákiára a Benes-dekrétumok, a deportálások és a kitelepítések miatt. Azt, hogy Ceausescu Romániája kimaradt a katonai akcióból, a félelemmel magyarázták, és abban reménykedtek, hogy Hruscsov tankjai Romániába is ellátogatnak, és Dubcek után a román főtitkár következik. A kiskamasz bizarr és gyorsan múló reménykedése annyiban feltétlenül fontos, hogy megérteti a Szőcsöt és nemzedékét felnevelő szörnyű romániai évtizedek döntési szituációit. Kolozsvárott végezte el az egyetemet magyar-orosz szakon, tanulmányai közben diáklapot szerkesztett, majd az Igazság című Kolozs megyei pártlapnál helyezkedett el, a szombatonként megjelent Fellegvár című ifjúsági melléklet szerkesztőjeként. Tagja lett annak az értelmiségi baráti körnek, amelybe Balla Zsófia, Cselényi László (a Duna Tv jelenlegi elnöke), Tamás Gáspár Miklós, Orbán György zeneszerző is tartozott; többnyire Cselényiéknél találkoztak. A fiatal magyar bölcsész-értelmiségre nagy hatást gyakorolt Bretter György filozófus, az ő jelmondata, az "itt és mást" szellemében járt el lehetőségeihez képest Szőcs Géza is szerkesztőként. "Csak a (...) kultúra maradt meg utolsó bástyának, amely a hatvanas-hetvenes években egy utolsó - hatalmas és emlékezetes - túlizgatott tevékenységgel, jelentékeny teljesítmények egész sorával zárja le az erdélyi magyarság történeti egzisztenciáját" - írja Tamás Gáspár Miklós 1988-ban a Beszélő hasábjain. A fiatal Szőcs Géza szerkesztőként és kivált költőként e nagy teljesítmények egyikét nyújtotta. Gintli Tibor és Schein Gábor világirodalmi összefoglalója az erdélyi magyar költészet megújítójaként tárgyalja: "költészetéből (...) hiányoznak (...) a nemzeteszme romantikus közhelyeihez tartozó erkölcsi világszemlélet nyomai. Ez teszi lehetővé a fantasztikum és az abszurditás betörését." A Párizsi Magyar Műhelyben és a Vajdaság legendás lapjában, az Új Symposionban megjelenő széles intellektuális horizont, a kísérletező kedv rendkívüli hatással volt rá. Utóbbi egyébként közölte is Szőcsöt, ami 1983 elején ürügyet is szolgáltatott Sziveri János főszerkesztő és társai eltávolítására, az Új Symposion szerkesztőségének szétverésére; mint ahogyan egy országgal arrébb, a Ceausescu-diktatúrában előbb-utóbb Szőcs mellékletének, a Fellegvárnak is el kellett esnie. Sütő András 1979-ben Herder-díjban részesült, és a díjjal járó lehetőségként Szőcsöt jelölte ösztöndíjasnak, aki "beutazta a világot": Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Államokban is megfordult, kapcsolatokat épített. A Fellegvár megfojtása után egy darabig az Igazságnál dolgozhatott a visszatért szerkesztő, aztán arra kényszerült, hogy tanári állást keressen. Ekkortájt döntött úgy, hogy csatlakozik az ötletgazda Ara-Kovács Attilához, és részt vett az Ellenpontok című szamizdat előállításában. A szerkesztők között volt Tóth Károly Antal és felesége, Tóth Ilona, az akkor 18 éves Keszthelyi András pedig a közreműködők között. Az Ellenpontok az egyetlen komolyabb magyar nyelvű erdélyi szamizdat kiadvány: 1981 decemberében indult, kilenc lapszámot ért meg, kisebbségi jogokkal, a magyar kisebbség brutális elnyomásával foglalkozott. A magyar demokratikus ellenzékkel Ara-Kovácson keresztül jó kapcsolatokat építettek ki, és Szőcsnek sok kapcsolata máig is fennmaradt abból az időből. Az Ellenpontok terjesztése a lebukás kockázata miatt igen nehéz volt, ezért csak kevesekhez juthatott el. A laptól távol állt az izolacionizmus, foglalkozott a többi román nemzeti kisebbség problémáival is. Memorandumukat és a hozzá csatolt programjavaslatot, Tóth Károly Antal munkáját eljuttatták az 1982-ben Madridban rendezett Helsinki Utókonferencia résztvevőinek. "E vonatkozásban meggyőződésünk, hogy a programjavaslatunk, mely 'egyesek' számára a románok ellen irányulónak tűnhet, valójában a románság érdekeit is magában hordozza, hiszen a jogszerűség biztosítása az ő jogaikat is szükségképpen bővítené." Amennyiben elfelejtjük, milyen körülmények hívták életre a memorandumot, úgy találhatjuk, szövege billeg az univerzalista emberi jogi retorika és egyfajta szoft-nacionalizmus között. Szőcs végső soron az előbbi elképzelést választotta, a szamizdat Beszélőnek adott 1986-os nyilatkozata azzal a mondattal zárult, hogy "minden kisebbségnek, a románnak is pont azokat a jogokat szeretném, mint a magyar kisebbségnek". Az Ellenpontok azonban nem csak a hatalom szemében lett vörös posztó, fellépett ellene a Szabad Európa Rádió román adása is. Viszont mellette foglalt állást az országot később elhagyni kényszerülő nagy tekintélyű román költő, Dorin Tudoran. Az Ellenpontok segített felhívni a külföldi közvélemény figyelmét a romániai kisebbségek, elsősorban a magyarság helyzetére, de a lap a nagy létszámú romániai cigányság helyzetéről is tájékoztatott. 1983 novemberében a Securitate (a román titkosrendőrség) rájött a szerkesztők kilétére, és letartóztatta őket. Szőcs, miután kijött, eltűnt egy időre, és amíg a Securitate kereste, Zalán Tibor verset írt hozzá (Táviratok Szőcs Géza ismeretlen címére), amit Magyarországon nem tudott publikálni, így az az Új Symposionban jelent meg. Ez lesz az utolsó cseppek egyike, a Szőcs melletti politikai kiállás után a rendszer lecsapott a Symposionra, Szőcsöt pedig ismét megtalálták. A tortúrák miatt embólia lépett fel szervezetében, kórházba került. Ezekben az években kritikus-művelődéstörténész édesapja tartotta el, mígnem kevéssel emigrációja előtt álláshoz jutott az Irodalomtörténeti Intézetben. 1986-ban hagyta el Romániát, Svájcba távozott, családja nem sokkal később követte. Az Ellenpontok példásan bátor, nem pusztán egzisztenciájukat, de szabadságukat és fizikai létüket is kockára tevő munkatársainak a későbbi sorsa szinte példázatszerű. A Göteborgban élő, sértett Tóth Károly Antal, az Ellenpontok egykori motorja úgy érzi, Szőcs ki akarja sajátítani a kiadvány történetét. Néhány évvel ezelőtti levélváltásuk apropója, hogy Tóth antiszemita klisék egész sorát felvonultató cikket tett közzé a Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imréről, amit Szőcs visszautasított, és a múlttal való szembenézés szükségességét hangsúlyozta. Szőcs válaszlevele a Népszavában látott napvilágot, az újság Tóth viszontválaszát nem kívánta közölni, a Magyar Nemzet azonban teljes terjedelmében helyt adott a sértett denunciálásnak. Tóth írásai azóta is feltünedeznek, többnyire másodközlésként: a választási kampányban Bayer Zsolt ellenében állt ki a Jobbik mellett, és védelmébe vette a Raj Tamás halálát ünneplő kuruc.infót. Forrásaink szerint Tóth szerepe meghatározó volt a szamizdat kiadvány arculatának kialakításában, akkori erkölcsi integritása imponáló volt. Szőcs szereti színezni a saját szerepét, de e szerep ojektíve is igen fontos volt, mint ahogyan valódi és nagy volt a költő által vállalt kockázat is. A bolyongás évei Genfi tartózkodása idején Szőcs újságírásból élt, és segítette a magyar emigráció is. Sokat utazott, elsősorban az Egyesült Államokban, ahol egy alkalommal felkereste például Wass Albertet. Szőcs Géza ókonzervatív fantasztának, lényegében beszámíthatatlannak tartja Wasst, de nem elvetemültnek, íróként pedig hullámzó színvonalúnak; de első regényei némelyikét, főként A funtineli boszorkányt vállalható irodalmi teljesítménynek gondolja. Szintén az Egyesült Államokban ismerkedett meg Faludy Györggyel, akivel mély és szoros, Faludy haláláig tartó barátságot kötött. Hasonlóan rajongott a Faludynál is idősebb és hosszabb kort megért burgenlandi Takács Jenő zeneszerzőért. Mindhármójukban közös a világpolgári érzület, a klasszikus műveltségű, a humánkultúra egészét egységben látó reneszánsz ember iránti vonzalom, és a "száműzöttség" miatti rokonszenv egymás iránt. Budapestre azért tért vissza, hogy a Szabad Európa Rádió itteni irodavezetője legyen; svájci útlevelét ekkor visszaadta. Az 1989. decemberi forradalom után úgy döntött, repatriál Romániába, és kisebbségi politikusként dolgozik. Magas pártfunkciókat viselt az RMDSZ-ben, a bukaresti törvényhozás szenátora lett, ám konfliktusba került a pártbéli pragmatikus vonallal. 1993-ra marginalizálódott a párton belül, és a visszavonulás mellett döntött. Úgy érezte, hátba szúrták azok, akiket elvbarátainak hitt. Sokrétű és bonyolult sértettségei közül az "eremdéeszes" talán a legkomolyabb: ha az RMDSZ vezetését támadja, elveszíti minden humorérzékét. Elkötelezett autonomistaként Tőkés Lászlót támogatta, és úgy látta, hogy a magyar párt kormányzati részvétele öncél. Kudarca után többször megfogadta, hogy végleg szakít a politikával, mi több, még politikai publicisztikát is csak kivételes esetben ír. Mostani államtitkári megbízatását hivatalnoki munkának tekinti. Az RMDSZ lejárató kampányának tartja nehezen átlátható pénzügyeinek felszínre kerülését. A 90-es években könyv- és lapkiadással foglalkozott, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány elnökségi tagjaként ingatlant vásárolt a Bem rakparton a kisebbségi magyarság céljaira a Magyar Hitel Bank által adományozott összegből. Saját kiadói vállalkozása, az Erdélyi Híradó budapesti képviselete működik itt. Állítása szerint szabályosan, előzetesen rögzített szerződéses feltételekkel és rövid ideig bérelte csak az ingatlan egy részét az Erdélyi Híradó, az ügyről hírt adó Népszabadság birtokába viszont olyan adatok jutottak, amelyek szerint a kiadó hosszú éveken át használta az ingatlant. Szőcs lapjaiban állami cégek nagy összegű hirdetéseket helyeztek el, amit a példányszám korántsem indokolt volna, és a korabeli sajtóhírek szerint a költő nem számolt el megnyugtatóan a Duna Tv erdélyi tudósítói hálózatának kiépítésére felvett pénzekkel sem. A sajtóhírek ezenkívül hasonló célokra szánt, az amerikai emigrációtól származó, Szőcs Géza kezén szintén átmenő, bizonytalan sorsú pénzösszegekről is tudnak. Forrásaink egy része Szőcsöt "adminisztratív analfabétának" tartja, úgy véli, pusztán ez volt csak az oka a nyomában járó pénzügyi káosznak, mások viszont "hajmeresztő pénzügyi machinációkról" beszélnek. Vissza a közéletbe A felhasznált összegek látható eredménye az Erdélyi Híradó legfontosabb sorozata, az Előretolt Helyőrség könyvszéria, aminek szerkesztője Szőcs kolozsvári jobbkeze, tanítványa és barátja, Orbán János Dénes. Annak idején ő maga is ebben a sorozatban indult, ahogyan például Lövétei Lázár László, Nagy Koppány Zsolt vagy Szálinger Balázs. Az imponáló névsor ellenére is fel szokták vetni, hogy Szőcs és Orbán János Dénes intézményhálózata (a könyvkiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligája) lényegében monopolizálja Kolozsvár magyar irodalmi életét. Szőcs a 2000-es években viszonylag ritkán szólalt meg, elsősorban különc és szellemes ötletekkel hívta fel magára a figyelmet alkalmi politikai publicisztikái mellett. Kétlaki életét él, gyakran megfordul Magyarországon, lassan ide helyeződik élete súlypontja, de mindvégig sűrűn visszajár Kolozsvárra. A 2002-es választások idején azt nyilatkozta, hogy nincsen szavazati joga, idén már arról tudósított, hogy román-magyar kettős állampolgár. A harmadik évezred első évében folyóiratot alapított A Dunánál címmel, ami egy ideig "a Duna Tv folyóirataként" üzemelt, aztán a tévé magára hagyta, és lassan elsorvadt. Szőcs ezért talán legközelebbi ifjúkori barátját, Cselényi Lászlót hibáztatja elsősorban, bár kapcsolatuk ezt az ügyet jóval megelőzően is kimondottan ellenséges volt már. A költő egyébként a Duna kuratóriumának fideszes delegáltja lett az évtized második felében. A 2009-es EP-választásokon szóba került képviselői jelölése, amit azzal hárított el, hogy nemsokára nagyobb feladat vár rá. Ebben az évben Orbán Viktor kulturális stratégia kidolgozására kérte fel, feltehetően ebből láttunk mutatványokat az utóbbi hetekben. Tavaly októberben a Magyar Hírlapnak nyilatkozva fontosnak tartotta a kultúrpolitika kiemelt kezelését, az önálló minisztériumot, éppen az első Orbán-kormány mintájára, ahol az oktatásügytől is elválasztották a területet. A jelenlegi csúcsminisztériumi szisztéma végül a szociális rendszerrel és az egészségüggyel is összeterelte, igaz, a közben eltelt fél évben Szőcs rájött, "téves premissza" abból kiindulni, hogy az eredményes munkához, a hatékonyabb érdekérvényesítéshez önálló tárcára volna szükség. Államtitkári kinevezése ennek ellenére sem volt lefutott ügy, sokan sokféle irányból támadták párton belül, és ezek a harcok nem is maradtak meg a színfalak mögött. ' maga is utal rá, hogy személyéhez Orbán ragaszkodott eltökélten, de a kormányközeli sajtó szerint Csoóri Sándor például élesen ellenezte a jelölését. Szőcs kultúrpolitikai elképzeléseit nagyszabású zavarosság jellemzi, hol jobb, hol rosszabb ötletek meglehetősen inkoherens kavargása. Mint a Nagyítás c. hetilapban közölt programtervezetében is olvasható, elsősorban a filmművészet érdekli, egyrészt azért, mert ennek van a legnagyobb társadalmi hatása, másrészt azért, mert ez a művészeti ág igényli a legtöbb pénzt. Úgy véli, e területen idáig nem esztétikai szempontok, hanem lobbiérdekek döntöttek az állami pénzek sorsáról. Lapunk kérdésére közölte, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványnál "mostanáig elvégzett kis belső átvilágítás" komoly tanulságokat hordozott, megerősítette feltételezését a minőség szempontját felülíró csoportérdekről. Állítása szerint a Nagyításban közölt szavait félreértették, ő nem javasolta a három "F" (finanszírozandó, felejthető, felejtendő) kultúratámogatási elvét, hanem éppenséggel ezt akarja megtörni a pluralizmus nevében. Programtervezetében jelzi, hogy fontosnak tartja a kultúrateremtők anyagi biztonságának szavatolását - de koncepció helyett be kell érnünk a nehéz helyzetet illusztráló példákkal és a megütközéssel, hogy miért nincsen még Temesi Ferencnek Kossuth-díja. (Ezen L. Simon is meglepődött nemrég a Heti Válaszban; a Por szerzőjének díjazása, úgy tűnik, a Fidesz kultúrpolitikájának fundamentuma.) A kulturális termékek hozzáférhetővé tételét prioritásként kezeli Szőcs, de a kérdésre, hogy miként tervezi ezt megoldani, a Nagyításnak adott interjújában azt feleli: kulturális kohézió nélkül nincs nemzet. A további spekulációk helyett egy kutatócsoportnak "föl kellene térképeznie a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően (vagy csak egyesek vélekedése szerint) vérségi kapcsolatba került" - hangzik a programtervezet következő ötlete, amely a megbékélési politikával is foglalkozik. "Azt gondolom, a jövendő miniszter, illetve államtitkár egyik első feladata az legyen, hogy kezdeményezzen... dialógusokat azzal a céllal, hogy párhuzamosan ismerhessük meg a történelemmel, a mai helyzettel és ki-ki jövőképével kapcsolatban a magunk álláspontját, s a meghatározó zsidó, cigány, román, szlovák és szerb gondolkodók, közösségi vezetők, történészek és társadalomtudósok álláspontját." De Szőcs Géza nemcsak ezekkel keltett előzetesen figyelmet, hanem tiltakozó levelével is, amit Orbán Viktorhoz intézett a Balassi Intézet ügyében, helytelenítve azt a tervet, hogy átkerüljön a kulturális tárcától Navracsics Tibor közigazgatási minisztériumába. A levelet, amiben leendő államtitkársága hatókörének szűkítése ellen lobbizott, mint mondta, civilként írta, nem politikusként, ám akcióját a kormányzaton belüli érdekérvényesítés bevett módjának tekinti. Meglepő ötletekből valószínűleg a későbbiekben sem lesz hiány. Vári György Magyar Narancs (Budapest) 2010. június 24.Kopjafa emlékeztet a lemészárolt csángókraTürkösön a Nemzet Televíziója barcasági csángó hősök és ártatlan áldozatok emlékére állított kopjafát. 1848 decemberében Hétfaluban félszáz határvédő csángót mészároltak le a román népfelkelők. Aki foglalkozik egy kicsit a helytörténelemmel, és az itteni emberekkel beszélget, rögtön tapasztalja, hogy a negyvennyolcas forradalom idején ártatlanul lemészárolt 51 ember a halála a mai napig megrendíti a barcaságiakat. Emellett a televíziónál múlékonyabb műfaj nincs, ugyanis az együtt pereg el az élettel, az idővel. Persze mi is szeretünk nyomokat hagyni, úgyhogy ezért hagytuk itt emlékezetül ezt a kopjafát, de ennél egyébként mindenki számára fontosabb az, ami a templom mögött folyik, a kertben. Az az ünnepség, ahol az emberek boldogan vannak együtt velünk – jelentette ki Cselényi László elnök. Magyarország bukaresti nagykövete is ott volt a Duna Televízió által állított kopjafánál. Azt mondta: ha csak teheti, nem használja a szórvány kifejezést. - Én úgy gondolom, hogy bármekkora lehet egy magyar közösség, ha magyar és közösség, akkor nem annyira fontos a létszám. Azon kívül mindig bízom benne, hogy ez a létszám gyarapodik. Az utóbbi időben több, úgynevezett szórványtelepülésen láttam, hogy több a gyerek, több a magyarul tudó, több a magyar iskolába járó. Jó, legyen szórvány, de a szórványból idővel lehet erős, masszív közösséget csinálni – vélekedett Füzes Oszkár nagykövet. Duna TV Erdély.ma 2010. június 29.VIII. Csűrszínházi NapokFelavatták a Csűrgalériát A kiadós eső ellenére – a Nemzeti Színházban tapasztaltakkal ellentétben – telt házas előadások voltak a VIII. Csűrszínházi Napokon. Az idén nemcsak a színházművészetnek hódolhattak a műkedvelők, hanem képzőművészeti, fotó- és ruhakiállítás is volt, ugyanakkor a Duna Televízió vezetősége közönségtalálkozót tartott. A nyolcadik Csűrszínházi Napok alkalmából Kerekes Péter Pál, Cseke Péter és Bereczki Ottó-Béla állították ki fényképeiket. Kerekes Péter Pál természetjáróként, szakavatott fotóművészként járta a Nyárád mentét, az itt készített kiállítási anyagának egy részét hozta el. Bereczki Ottó-Béla, a TTM televízióstúdió munkatársa családi kötődése folytán hazajár Mikházára. Nemcsak a Csűrszínházi Napok alatt, hanem más alkalmakkor is lencsevégre kapta a falubelieket. Cseke Péter "szárnybontogató" fotóművész pillanatfelvételeivel jelentkezett először saját tárlaton. Vajda György, a képzőművészeti kiállítások kurátora a megnyitón elmondta, szándékosan hívtak meg gyakorlottabb fotóművészt és kezdőket, hiszen a Csűrszínházi Napok alkalmat kínálnak a tehetségek bemutatására. Találóan egészült ki a fotótárlat Szélyes Andrea bábművész ruhakollekciójával, amely bármely európai szalonban is megállta volna a helyét. A fotókiállítást követően egy több mint százéves, jó állapotban levő házban, a hajdani kántori lakásban, amelyet Csíki Dénes kanonok, helyi plébános bocsátott a szervezők rendelkezésére, fiatal és elismert képzőművészek minitárlatát rendezték be. Cabuz Andrea és Annamária igen tehetséges marosvásárhelyi alkotók munkái mellett Moldován Mária és György festményeit, plakettjeit és kerámiáját, állították ki, illetve Gyarmathy János képzőművész négy szimbolikus – a színházhoz kötődő – kisplasztikáját állították ki. Hunyadi László szobrászművész közel 40 plakettjéből pedig a Reneszánsz panzióban nyílt kiállítás. A tárlatmegnyitót követően Káli Király István, a Mentor Könyvkiadó igazgatója Pomogáts Béla Erdélyről Trianonban és Gálfalvi Ágnes Marosszéki krónikák című könyvét mutatta be. Ezenkívül a két kiállító Cabuz Andrea és Annamária által illusztrált kiadványokat: Wass Albert: Erdők könyve, Wass Albert: Tavak könyve, Wass Albert: A törpék és az óriás (amely a 2009-es Marosvásárhelyi Könyvvásáron a legszebb gyermekkönyvnek járó díjat kapta), valamint Karácsony Emmy: Gyermekkorom igaz mesei, Gyallay Domokos: Rég volt, igaz volt, Ördöngösfüzesi népmesék, illetve a Háromszéki népmesék című köteteket is az érdeklődők figyelmébe ajánlották – ezeket a képzőművészek dedikálták. A pénteki nap különlegessége volt a Duna Televízió közönségtalálkozója, amelyen Cselényi László elnök, A. Szabó Magda alelnök, Katona Erika stratégiai igazgató és műsorvezető, valamint Asbóth József műsorvezető megerősítették, hogy a televízió elsősorban a határon túli magyarokat szeretné szolgálni, összekötő kapocs szeretne lenni az anyaország és a világban élő magyarok között Az estet a Szörényi Levente–Bródy János szerzőpáros és Sarkady Imre munkájából készült Kőműves Kelemen balladája zárta. A Maros Művészegyüttes előadásának különös hatása volt a csűrszínházi díszletek között. Szombaton több iskolabusz is elvitte a gyerekeket a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Pinokkió című mesemusicaljére, majd sokan maradtak a magyarországi Forrás színház Lúdas Matyi c. előadására. Sajnos, az időjárás műsorváltozást is előidézett. Puskás Győző versműsora az igen jól választott helyszín – a temetőkápolna –helyett a Reneszánsz panzióban volt, és elmaradt a Forrás színház szombat esti Szamártestamentum középkori komédiájának bemutatása is. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Székely János: Caligula helytartója című drámáját – Kincses Elemér rendezésében – kevesebben tekinthették meg, mivel az előadásról a Duna Televízió felvételt készített. Az est fénypontja a több mint 30 éve pályán levő magyarországi Bojtorján (Pomázi Zoltán, Vörös Andor, Bordács Attila, Tóth András, Gál István) együttes fellépése volt. A magyarországi country-zenekart a marosvásárhelyi művészeti líceum tehetséges diákjaiból alakult, szintén "szárnybontogató" Exotic Vox együttes előzte meg. Vasárnap ismét a gyerekeké volt a Csűrszínház. Igazán szívhez szóló szentmisét tartottak a mikházi ferences templomban, ahol a marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar énekelt. Délelőtt az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Piroska és a farkasát, majd a Forrás Színház Lúdas Matyiját tekinthették meg kicsik és nagyok egyaránt. Szélyes Ferenc, a Csűrszínház kezdeményezője, főszervezője elmondta, az esős időjárás ellenére sikeres volt az idei rendezvény. Újdonságként kiemelte a Csűrgaléria felavatását, s azt is, hogy a Bálint Transnak köszönhetően az idén autóbuszjáratot is indítottak Marosvásárhelyről. Jövőre a népművészetnek adnak teret, így ígéret van arra, hogy Válaszútról egy kalotaszegi szobát rendeznek be a kántori lakásban, lesz kirakóvásár és kézművesműhely, s remélik, hogy élőben, alkotás közben a helyszínen bemutathatják a Nyárád menti és környéki alkotó népművészeket. A Csűrszínházban pedig a néptánc és a népdal lesz a főszereplő. (erdélyi) Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 12.Új magyar médiacsomagMagyarországon folyamatban van a közmédiumok átalakítása. Az átszervezés bennünket, erdélyieket is érdekel, hiszen mintegy húsz éve — sokszor még túlzott mértékben is — mi is a magyar médiumokkal kerültünk függőségi viszonyba. 1992 óta számunkra a szellemi és kulturális megváltás egyik leghatékonyabb eszköze a Duna Televízió indítása volt. Pillanatnyilag Magyarországon az írott sajtó egyik központi témája a közmédiumok átszervezése. Sólyom László államelnök a napokban írta alá az alkotmánymódosítás magasságáig is felérő országgyűlési határozatot, amely az új médiacsomag elfogadásának alkotmányos alapfeltétele. Ebben az egyik legfőbb kérdés a közszolgálati médiumok felügyeletének megszervezése, vezetőinek kinevezése és a kereskedelmi médiumok engedélyezése. A Fidesz tanult abból, hogy az előző kormányzati ciklusban a véle ellentétes póluson elhelyezkedő vagy a véle nem szimpatizáló politikai alakulatok a már meglévő médiatúlsúlyukat megőrizzék, és politikai hatalmi ágazattá erősítsék. Az új médiacsomag előirányozza: ,,a Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében". A Magyar Parlament, valószínű, július 19-én dönt a négy közszolgálati médium kuratóriumainak összevonásáról. Az új Közszolgálati Közalapítvány, mint az MTV jogutódja, átveszi a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI felügyeleti jogát, és ettől a pillanattól a négy nonprofit részvénytársaság egy-egy újonnan kinevezett vezérigazgató irányításával működik. A közmédiumoknál az utolsó, még talpon maradt elnök Cselényi László, akinek, az előzőekből következően, az új médiatörvény életbelépésével lejár a megbízatása. A véle kapcsolatosan ezekben a napokban felerősödött viták nyomán olyan hivatalosan meg nem erősített hírek keringenek, hogy lemondott volna a Duna Televízió elnökségéről. Számunkra a fő kérdés az, hogy a Duna TV és a Duna II. — Autonómia csatorna az elszakított nemzetrészek összetartozásának erősítésében olyan feladatkört lát el, a határon túli magyarok körében olyan szervezett kommunikációs struktúrát, olyan alkotóműhelyeket, szakemberképzést épített ki, amely a Duna létét nem kérdőjelezheti meg. Ebben természetesen Csoóri Sándor és Sára Sándor után nagy szerepe volt Cselényi Lászlónak is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. július 16.HULLÁMTÖRÉS – Cselényi távozik, oda az igazság?Közös megegyezéssel távozik a Duna Televízió elnöke. Botrányok, változó állami médiapolitika, konkurenciaharc: mi vezetett ide? Tizennyolc évvel ezelőtt volt egy bizonyos nap, amikor az erdélyi családok a pár évesektől a nyolcvanon túliakig szinte kivétel nélkül a tévé elé ültek, és fölösleges lenne tagadni: jó pár könnycsepp is kihullt, amikor beindult az első, egész Erdélyben nézhető magyar televízió próbaadása. Az elvárások nem voltak túl nagyok: épp elég volt az, hogy minden magyarul szólt hozzánk. Bevallhatjuk: a Dunán még a néma akváriumi aranyhalak is érdekesebbnek tűntek, mint ma az Animal Planet mélytengeri élővilágról szóló műsorai. Aztán eltelt pár év, és megjelent a konkurencia. A Duna közben szépen fejlődött, de középtávon számolni lehetett vele: hamarosan ő is csak egy lesz a nálunk is fogható magyar adók közül. És most ugorjunk az időben. A megváltó 2005-ben érkezett. Megváltást ugyan nem hozott, viszont olyan személyi kultuszt alakított ki maga körül, amely minimum szokatlan egy közintézmény vezetőjétől. Vagy tudja valaki kapásból egy másik magyar közmédium vezetőjének a nevét? Igaz, neki ideje is volt felépítenie a piedesztált: uralkodása szokatlanul hosszú ideig tartott. Cselényi Lászlót 2005. február 17-én választották meg a Duna Televízió Zrt. elnöki tisztségébe. A Fidesz emberének számító erdélyi filmes akkor meglehetősen nagy bizalomnak örvendett: a csatornát felügyelő, 31 tagú Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma 25 szavazattal választotta meg elnöknek, miután a pártdelegáltakból álló nyolctagú kuratóriumi elnökség hat vokssal szavazta meg elnökjelöltnek. Egyértelműen politikai döntés áll annak a hátterében, hogy pont a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának fideszes tagja, Szabó László kezdte piszkálgatni a kényesnek vélt pénzügyeket. Szabó azzal vádolta meg a Duna-elnököt, hogy felelőtlenül kezelte a külső produkciókra szánt 1,4 milliárd forint több mint kétharmadát. A Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testülete az ügyben levelet írt a közalapítvány elnökének és a tagoknak. Ebben az áll, hogy szerintük különösen nagy értékre elkövetett hűtlen vagy hanyag kezelés alapos gyanúja merül fel két szerződés esetében: mintegy 255 millió forint tűnt el két televíziós produkció, az Egy különleges ember és a Suli buli megrendelésekor. Előbbi egy nyolc darab 30 perces részből álló játékfilmsorozat, amelyért a Duna Tv 205,2 millió forintot fizetett a Jadedragon TV Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek. A Suli buli című hatrészes sorozatot 162,5 millió forintért rendelték meg a See Walker Televison Szolgáltató Kft.-től. A Duna Tv közleménye szerint a sorozatokra kötött szerződések "a hasonló típusú műsorok hazai piaci árait tartalmazzák". A két produkciót azonban nem a szerződéses adatokban szereplő cégek, hanem a Megafilm Kft. adta be a Magyarországon készülő filmeket nyilvántartó állami szervhez, a Nemzeti Filmirodához – tudta meg az [origo] Elek András gyártás-ellenőrzési osztályvezetőtől. A filmiroda adatai szerint a Suli Buli tervezett költségvetése 48 millió forint, az Egy különleges emberé a filmiroda szerint 68 millió. A Megafilm Kft. egyik tulajdonosa, Kálomista Gábor megerősítette az [origo]-nak, hogy ezekért az összegekért (illetve az Egy különleges ember esetében ennél 4 millió forinttal kevesebbért) szállítják le a kész sorozatokat. Az [origo] utánajárt a Jadedragonnak és a See Walkernek: a cégnyilvántartás szerint mindkét cégnek Turi János Sándor a tulajdonosa, a bejelentett székhelyük pedig üresen áll. Pár nappal később, július 5-én a kuratóriumi elnökség egyhangú határozattal kérte fel a Duna Televízió elnökét, hogy három napon belül adjon részletes tájékoztatást a Szabó László elnökségi tag által kifogásolt szerződésekről. Hétfőn kelt közleményük szerint a testület egyúttal a felügyelő bizottságot is felkérte arra, hogy folytasson le részletes vizsgálatot a kifogásolt szerződések "jogszerűségéről, gazdasági hatékonyságáról, azok piaci ár-érték arányairól, beleértve a szerződő partnerek alvállalkozói szerződéseit is." A kuratórium fideszes tagja közben újabb adalékokat szolgáltatott az egyre kényelmetlenebbé váló ügyhöz: szerinte a televízió a Gézengúzok című fikciós sorozatra 231 millió forint értékben szerződött az Arac produkciós irodával, amely a szerződést 72 millió forintért adta tovább egy gyártó cégnek. Így nagyjából 160 millió forintot "nyelt le" ez a cég, amely összesen három produkcióra szerződött a televízióval – mondta Szabó. Hozzátette: a Meyer Consulting Kft. is – amelyet ugyanakkor jegyeztek be, amikor az Aracot, és tulajdonosuk is ugyanaz – százmilliós nagyságrendben szerződött a Duna Televízióval. A kurátor egy dokumentumfilmek és játékfilmek vásárlásával megbízott céget is említett, amely több százmilliós megrendelést kapott a Duna TV-től. A Duna Televízió akkor közleményben reagált a kurátor állításaira. Ebben kifejtették: Szabó László "felelőtlenül terjesztett gyanakvásaival" súlyosan csorbította a Duna Televízió jó hírnevét. Kijelentették: a televíziónak semmiféle közvetítő céggel nincs szerződése, a tévé kizárólag produceri irodákkal szerződött konkrét produkciókra. A szóban forgó, műsorgyártásról szóló szerződések piaci árakat tartalmaznak, továbbá nyilvánosak, így a bennük foglalt teljesítés menete ellenőrizhető – írták. Cselényi tagadott, a tévében vágott vissza, számlákat lobogtatva, az ősellenség MTV-re mutogatott, aztán egy másik közmédium, az MTI révén kiszivárgott: benyújtotta lemondását. Az MTI értesülései szerint Cselényi László a július 8-i kuratóriumi ülésen nyújtotta be lemondását. A kuratórium tagjai abban állapodtak meg, hogy a következő, július 15-i ülésig nem nyilatkoznak az ülésen történtekkel kapcsolatban. A Duna TV és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége péntek délután közös közleményben reagált a kiszivárgott információra. "A Duna Televízió Zrt. elnöke, Cselényi László lemondásáról szóló MTI-hírt sem Cselényi László, a közmédium elnöke, sem a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumi Elnöksége nem erősíti meg" – írták. Cselényi: félreállok, ha nem tartanak igényt a szolgálatomra "Amikor az emberrel folyamatosan közlik, hogy a jövőben nem tartanak igényt a szolgálataira, amikor elkezdődik a jégeső, először mogyoró-, aztán dió-, majd végül teniszlabda nagyságú, akkor félre kell állni" – mondta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este Cselényi László, a televízió elnöke. Hangsúlyozta: a lépésre nem önmaga védelmében szánta el magát, hanem azért az intézményért tette, amelyért "él-hal", és amelyben életének egy jelentős részét töltötte el. A háttérműsorban a televízió július 22-én távozó elnöke kifejtette: a nap, amelyen távozik, szimbolikus, hiszen aznap fogadja el a parlament az új médiarendszert felépítő törvényt, amellyel nem ért egyet, véleménye szerint az új szabályozás elveszi a Duna TV gazdasági függetlenségét, és ezzel a szabad alkotás is megszűnik. A Duna Televízió ügyvezetését a távozása után ellátó A. Szabó Magda Duna TV-alelnökről elmondta: örül, hogy ő képviselheti az kontinuitást, bár "keskeny ösvényen jár, nincs nagy mozgástere." Az elnök a műsorban újfent hangoztatta: a közelmúltban megkérdőjelezett műsorgyártási szerződések "messzemenően jogszerűek, kizárólag a Duna TV érdekeit szolgálják, a műsorok rendben el fognak készülni." Simkó János, a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban azt mondta, hogy "a nemzet televíziójából fontos európai televízió lett". Mint közölte, a testületet meglepte, de elfogadta az elnök döntését a távozásáról. Úgy folytatta: az elmúlt öt és fél évben Cselényi László elnöksége alatt a tévé eljutott mindenhova, ahol fontos a magyar szó, a magyar identitás. "A televízió sok díjat kapott, tevékenységével sokat tett a nemzetért és Európáért." Simkó János a parlament által a tervek szerint a jövő héten megszavazandó új médiaszabályozásról elmondta: a törvény nem a közszolgálatról, annak autonómiájáról, nem a sajtószabadságról, nem annak kiteljesedéséről szól. A médiumok "összetolása" szerinte veszélyeket rejt. "Ha a Duna TV lemond gazdasági önállóságáról, lemond a szabadságáról is" – jelentette ki, hozzáfűzve: Cselényi László autonóm személyiség volt, és ezt az autonómiát a Duna TV-re is vonatkoztatta: "nem lehetett átgyalogolni a Duna TV-n." Az MTI aztán július 15-én így tájékoztat a Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) kuratóriuma elnökségének döntéséről: Közös megegyezéssel távozik posztjáról Cselényi László, a Duna Televízió elnöke - közölte a Duna Televízió Zrt. és a Hungária Televízió Közalapítvány elnöksége. Az elnök és a Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) kuratóriuma elnökségének döntése értelmében Cselényi László mandátuma elnökségének hatodik évében, július 22-ével, a médiatörvény parlamenti megszavazásának tervezett napján szűnik meg - olvasható a Duna Televízió Zrt. és a Hungária Televízió Közalapítvány elnökségének közleményében. Mint írják, az elnök távozását követően a Duna Televízió Zrt. irányítását A. Szabó Magda ügyvezető alelnökként látja el. A képlet lehetne akár egyszerű is: a Fidesz ki akarta ebrudalni az időközben a szocialistákkal lepaktáló Cselényit – nem az első eset lenne, amikor egy közintézmény vezetője távozni kényszerül a kormányváltást követően. De kötve hisszük, hogy csak ennyiről lenne szó. Cselényi annyira összenőtt a Dunával az öt év alatt, hogy sokak számára a vezető bukása egyenértékű az intézmény bukásával. Ezért nehéz átlátni azon is, ami az igazi nagy kérdés: Cselényitől vagy a Duna Televíziótól akar megszabadulni a Fidesz? A lemondatás maga a cél, vagy az eszköz a közszolgálati műsorszórás átszervezéséhez? Egy egyszerű bosszú ez, a revans azért, hogy tavaly novemberben az eredetileg az MTV-nek szánt 2,34 milliárd forintot a Dunának irányította át az MSZP? Akár erre is utalhat az, hogy most pont ennek a pénznek néz utána Szabó László. De az is lehet, hogy hosszú távú tervek vannak e mögött, amelyekről az új médiaszabályozás nyújthat majd átfogó képet. Ennek ismeretében alkothatunk majd tisztább véleményt arról, hogy Cselényi az a kapitány volt, akit sikerült megállítani, mielőtt zátonyra vitte a hajót, vagy az a kapitány, akinek még az a tisztesség sem adatott meg, hogy utolsónak hagyhassa el a süllyedő hajót. Transindex.ro 2010. július 23.Házat a magyarnakMár nem sírhatunk, hogy az anyaország nem törődik velünk. Az új Fidesz-kormány eddig százszor többet beszélt az elrabolt területek magyarjainak segítéséről, mint korábban az összes. És intézkedések is születtek. Igaz, nem túl sok (s nem anyagi vonzatúak, inkább jelképesek vagy éppen lárifári), de akad köztük történelmi jelentőségű is, mint például a kettős állampolgárságra vonatkozó, vagy az a parlamenti határozat, amely kimondja: mindannyian a magyar nemzethez tartozunk! (Mellesleg, nem kevesen vagyunk határon túliak, akik eddig is tudtuk és vallottuk, hogy a magyar nemzet részei vagyunk.) Az is bizseregteti szívünket, hogy Orbánék az összetartozást erősítő igazi magyart akarnak látni minden fontos poszton. Az elrabolt területek balga magyarjaiként, azt hittük: nem csak Sólyom László, de a Duna TV elnöke is ilyen, hisz Cselényi László mandátumának öt éve alatt a Duna háromszor kapta meg a világ legjobb kulturális televíziója címet, hozzá a kis „forgó” hölgyeket. Tévedtünk, Cselényi is megy, helyére tuti, még igazabb magyar ül. Van miből választani, mert kormányváltáskor se szeri se száma a koncra váró igazabbnál még igazabb magyarnak. Arról nincs értesülésünk, hogy Orbánék figyelnek-e Széchenyi intelmére: „Nem száj, hanem tett magyarokra van szükségünk!” S jön a Magyarok Háza. Vagyis nem csak hazát, házat is adnak a magyarnak! Nagy találmányként szóltak róla a parlamentben. Egyik képviselő harcosan követelte, hogy ne csak Budapesten legyen Magyarok Háza, hanem minden jelentősebb városban, ahol magyarok élnek, így az elrabolt területeken is. Nem tudta, hogy van már ilyen, nem csak Nyugaton, de az erdélyi szórványban is, mert csak mondta és mondta, milyen nagy lesz a magyar összefogás általuk. Talán mi, elszakított magyarok túlságosan a földön járunk, és nem tudunk úgy szárnyalni, mint az ilyen lelkes kezdeményezők, de például ott, ahol minden fontosabb intézményünk megvan – mint például Kolozsváron, Nagyváradon, Csíkszeredában, Komáromban – nem kellene ilyen költségbe vernie magát szegény anyaországunknak, elvégre ott a magyar színház, iskola, templom, egyetemi kar, újság, könyvtár, ne adj isten RMDSZ-, MKP-,VMSZ-, EMNT-székház és annyi más. Mind magyar ház is, nem? (Talán Budapesten ezután nem az Országházat, hanem a Magyarok Házát mutogatják az vendégeknek?) Segítsük, hogy inkább tartalmában, mint külső magyarkodásban váljanak magyarrá ezek az intézmények. Vagy csak arról van szó, hogy az új hatalom sok csicskása nem kapott még jobb posztot? Akkor nem szóltam semmit. Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
